A nylt tengerek s cenok jellemz madarai, klnsen a Fld dli fltekjn gyakoriak. Verb- s ldnagysg fajaik egyarnt vannak. A partokat csak fszkelsi idben keresik fel, letk nagy rszt a nylt tengeren tltik, tengeri llatokkal tpllkoznak. Csrket tbb elklnlt szarulemez bortja, orrnylsaik csvesen megnyltak. Tbb, kistermet fajuk szagls alapjn kutat a tenger planktonikus rkokban gazdag foltjai utn. A gyomrukban kpzd olajszer vladkot az orrcsvek vezetik a csrre, a tollazatot rszben ezzel teszik vztasztv. Veszly esetn tmadjukra az orrcsvn s a csrn t bzs olajat fecskendeznek. Fszkkbe egyetlen tojst raknak, a kotlsi id igen hossz. A vndoralbatrosz (Diomedea exulans) szrnyfesztvolsga elri a 3 m-t. A Wilson viharfecskje (Oceanites oceanicus) az Antarktisz s a kzeli szigetek partjainak sziklafalain klt, becslsek szerint a leggyakoribb madr a Fldn.