A vilg egyik legnagyobb szrnyfesztvolsg madara, kiterjesztett szrnyainak szlessge 3,5 mter, a vndoralbatrosz (Diomedea exulans) bmulatosan hossz ideig kpes siklani a levegben: gyakran tbb ezer kilomtert is megtesz egyetlen replssel. Hosszabb idt csupn a kltsi s fikanevelsi idszakban tlt a parton, kzelrl csupn ilyenkor figyelhet meg. Ez ugyanakkor letknek legnagyobb megprbltatsa is. A fikanevels ugyanis hatalmas kihvsok el lltja a szlket. A vndoralbatroszok emberi szemmel nzve a szli nfelldozs s az rk hsg mintakpei. Azonban csak az emberi rtelem ruhzza fel ket eme nemes tulajdonsgokkal. A valsgban ennek a gynyr madrfajnak eslye sem lenne a fennmaradsra, ha a prok nem fognnak ssze az utdnevelsben. Szksgk is van erre az sszefogsra, mert a krnyezet nagyon zord s a fika hatalmas tvgy. A vndoralbatroszok azzal, hogy hatalmas termetv vltak az evolci sorn, arra tltettk magukat, hogy hatalmas utdokat kell nevelnik. Emiatt arra knyszerltek, hogy csupn egyetlen fikt neveljenek, azt is mindssze ktvente.

A fika 80 grammosan bjik ki a tojsbl s azonnal hozzfog az elesg kvetelshez. Mivel szzszoros slygyarapodst kell elrnie ahhoz, hogy 8 kilogrammos kirepl fikv vljk, rengeteg ennivalt ignyel. Nhny hnap elteltvel a kicsiny gyermek mr hromszor akkora, mint az apja, gy nz ki a fszekben, mint egy mteres, 35 kils kuglibbu, fejn egy rkk ttog, hes csrrel.
Forrs: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/jc/0/24385/vandoralbatrosz.htm